A gyógyítás zajlik, az egészségügy ellenáll

Ajánlom a cikket olvasásra! 

"Miközben az egészségügyben azt találgatják, hogy Zombor Gábor megy-e vagy marad, kevés szó esik arról, hogy az Orbán-kormányzat az egészségügyben elszenvedett nagy vereségeit már jóval az ő ideje előtt megalapozta."

"A kormányzat leglátványosabb beavatkozása az egészségügyi szolgáltatók szinte teljes államosítása volt."

"Az Orbán-kormány egészségüggyel kapcsolatos mély bizonytalanságának igen korán megvoltak a jelei: az új alaptörvényben már szó sem esik a társadalombiztosításról, a 2012-es költségvetési törvény pedig Rogán Antal fideszes képviselő javaslatára meg is szüntette a biztosítási alapú egészségügyet. A munkaadói kötelezettségként befizetett 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot átkeresztelték szociális hozzájárulásra, azaz adóvá tették. Ezzel az apró szövegmódosítással megszűnt az a kötelezettség, hogy a befizetett járulékért bármiféle járandóságot, meghatározott egészségügyi szolgáltatást kell biztosítani. A Rogán-féle javaslat egyértelműen a parlamenti többség jóindulatára bízza, mekkora összeget fordítanak az ellátórendszer működtetésére."

"Az egész egészségügyet korrumpáló hálapénz-rendszert az első ciklusban csak kerülgette a Fidesz-kormány. Újjáalakulása után az új államtitkár, Zombor Gábor az első nyilvános közszereplésén a Figyelő című lap szakkonferenciáján a kormányzati munka egyik központi céljának a hálapénz fölszámolását hirdette meg. Az akkori elképzelés szerint e cél érdekében a közintézmények élesíthették volna azt a jogszabályt, miszerint pénz kérhető (az ellátás OEP finanszírozásának 30 százaléka, illetve maximum 100 ezer forint) a területen kívülről érkezőktől és az orvost választó betegektől. Ebből kapott volna a kórház és a választott orvos is.

Hamar kiderült, hogy a javaslattal nem szimpatizálnak a hálapénzrendszer befolyásos haszonélvezői.

Ha legálisan, számla ellenében lehetne orvost választani, az érintettek bevétele alaposan megcsappanhatna, részben azért, mert a beteg által befizetett összegre rárakódna egy csomó közteher, másrészt az orvos munkáját segítők is bejelentkezhetnek a maguk részéért. Kiderült, hogy a hálapénz megszüntetése nem megy béremelés nélkül, de önmagában az sem hoz megoldást. A legális, térítéses orvosválasztás viszont nyilvánvalóvá tenné, hogy az egészségügy „fizetős", amit az Orbán-kormány sem akart vállalni. Az már csak zavarosabbá tette a helyzetet, hogy a Munkatörvénykönyve és a Büntető Törvénykönyv módosításaival sikerült olyan abszurd helyzetet teremteni, amelyben a kórházigazgatóknak maguknak kell fölhatalmazniuk orvosaikat a hálapénz elfogadásra, akik azonban ugyanakkor a BTK szerint, ha az ügyész úgy gondolja, vesztegetésért ennek ellenére is perbe foghatók."

"Mondhatni, a Fidesz évei alatt az egészségügy sokkal veszélyesebb üzemmé vált a betegek számára. Ugyanakkor a kormányzat egyre szabadabb kezet kapott egyre kevésbé követhető céljai megvalósításhoz. Ehhez azonban a betegek számára biztonságot és a szolgáltatásokat illetően garanciát nyújtó intézményeket is föl kellett számolni, illetve meg kellett gyengíteni. Már 2010-ben, a kormányváltáskor fölszámolták az Egészségbiztosítási Felügyeletet, amely hatóságként védte a betegeket. A helyére ugyan 2013 novemberére sikerült megalakítani az országos betegjogi központot, ám az új hivatal azóta is csak keresi a helyét. A betegjogok védelme a szolgáltatók vizsgálata tekintetében a felügyelethez képest jóval szűkebb hatáskört kapott.

A betegek védelme szinte teljesen megszűnt."