2015. máj 11.

Betegbiztonság az egészségügyben - tájékoztató kiadvány - Egészségügyi Minisztérium 2007.

írta: Epaciens
Betegbiztonság az egészségügyben - tájékoztató kiadvány - Egészségügyi Minisztérium 2007.

 

  

„Az ember annyit ér, amennyit változtat a világon.”

Marlowe

 

 

"Nem elég tudni - akarni is kell. Nem elég akarni - csinálni is kell."

Johann von Goethe

 

  

„A beteg érdeke legyen a legfőbb törvény!”

Salus aegroti suprema lex esto!

 

 

 

 

„Mindenek előtt, ne árts!”

Primum nil nocere!

 

 

Tartalomjegyzék

Bevezető

Luxemburgi deklaráció

A betegbiztonsággal kapcsolatos általános fogalmak jegyzéke

Előtérben a betegbiztonság – törjük meg a csöndet! Dr. Kulin László

A betegek biztonsága, elkerülhetők-e a hibák? Egészségügyi Minisztérium (előadás anyag 2005.)

A biztonságos egészségügyi ellátást érintő legfontosabb  Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok (MEES)

A betegbiztonság helyzetének felmérésére alkalmas módszer kidolgozása és tesztelése Dr. Tombácz Imre

1. sz. melléklet: Betegbiztonsági rendszer működését felmérő kérdőív - Fekvőbeteg szakellátás

2. sz. melléklet: Kitöltési útmutató - Fekvőbeteg szakellátás

3. sz. melléklet: Betegbiztonsági rendszer működését felmérő kérdőív -Járóbeteg szakellátás

4. sz. melléklet: Kitöltési útmutató - Járóbeteg szakellátás

Betegbiztonsági felmérés a DEOEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán Dr. Szabó Mária Dr.Török Zsuzsa

A beteg biztonság javítására irányuló törekvéseink a Zala Megyei Kórházban Dr.Kránitz Katalin

Kapcsolódó jogszabályok

1/2005. (EüK. 1.) EüM irányelv a betegazonosító rendszer működéséről

Betegbiztonsággal kapcsolatos linkek

Betegbiztonsággal kapcsolatos hazai publikációk

 

 

 


Bevezető

 

A magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés joga egyik alapjog az Európai Unió és intézetei, illetve Európa polgárai szerint. Ennek megfelelően a betegek – mint az egészségügyi szolgáltatások igénybe vevői – jogosan várják el, hogy a szolgáltatók minden erőfeszítést megtegyenek biztonságukért.

Az utóbbi évek egyértelműen kiemelt figyelmet kapott területe, a betegbiztonság melyet közös, európai projectek megvalósításával kívánnak kialakítani.

Egy amerikai tanulmány alapján Magyarországon évente 3400-7580 fő hal meg évente nem kívánt események miatt. (Kulin, 2003) Szintén nemzetközi felmérés eredménye az a tény, hogy minden 100 orvosi beavatkozás közül egy nem várt eseményhez vezet. A valós adatok ismeretlenek, viszont feltehető, hogy hazánkban jelentős a probléma.

A Luxemburgi deklaráció alapján minden EU tagországnak ki kell alakítania azt a kötelező jelentési rendszert, amellyel a betegek biztonságát veszélyeztető események értékelhetők és a megelőzésükre vonatkozóan intézkedni szükséges. A tagszervezeteknek meg kell szervezniük a saját egészségügyi ellátásukra vonatkozó, a betegeket veszélyeztető események adatgyűjtési rendszerét, illetve az adatelemzéseken alapuló intézkedések megtételét. Ehhez egy olyan on-line rendszer kialakítására van szükség, mely alkalmassá tehető arra, hogy a nem kívánt események regisztrációja alapján gyorsreagáló megoldások felkínálására legyen lehetőség

Az összegyűjtött bizonyítékok alapján világossá vált, hogy első lépésben a betegbiztonság kultúrájának kiépítésére van szükséges az egész egészségügyi rendszerben. A kockázati menedzsmentet, mint rutin eszközt kell bevezetni a teljes egészségügyi szektor működési folyamataiban. A kockázati menedzsment előfeltétele a nyílt és bizakodó munkakörnyezet, olyan légkörben, amely a majdnem hibákból és nem kívánatos eseményekből való tanulásra összpontosít, és nem a „vádaskodásra és megszégyenítésre” és az ezt követő büntetésre helyezi a hangsúlyt.

Az Európai Unió tagországai között eltérő a vélemény abban, hogy milyen szinten szükséges az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó előírásokat meghozni. Alapvető elvárás, hogy a szolgáltatások minősége, a minőségirányítási rendszerek kialakítása, alkalmazása a tagországok hatásköre mégis gyakran felvetődik a kérdés, hogy nem kellene- e minimális követelményeket egységesen megfogalmazni.

Az ISO, a JCI illetve a nemzeti standardok európai szintű egységesítése minden érintett fél számára indokolatlan, de tárgyalások folynak a betegbiztonságra vonatkozó közös minimum standardok megalkotásáról.

A szakmai irányelvek közös fejlesztésére már több nemzetközi kezdeményezés történt, az egységes európai onkológiai irányelvek fejlesztésére létrehozott szervezetnek Magyarország is tagja.

Az egészségügy különböző szakterületén dolgozó szakemberek a szakmai indikátoraikat rendszeresen összehasonlítják, bizonyos területeken általánosan elvárható, nemzetközileg egységesen célindikátorokat jelölnek meg.

Mindezekből látható, hogy ismét egy alapjaiban már az egészségügyi szolgáltatóknál meglévő elvárásról van szó, melynek legfontosabb elemeit újragondolva kell minőségmenedzsment rendszereinket kiegészíteni.

Szeretnénk, ha ez a fejlesztési folyamat az egészségügyi szolgáltatók kezdeményezéseire épülhetne ehhez kíván segítséget nyújtani e kiadvány.

 


Luxemburgi deklaráció

Patient Safety – Making it Happen!

Betegbiztonság – Tegyünk róla / érte!

 

A magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés joga elismert és értékes a kulcsfontosságú emberi jog az Európai Unió és intézetei, illetve Európa polgárai szerint. Ennek megfelelően a betegek - mint az egészségügyi szolgáltatások igénybe vevői- jogosan várják el, hogy minden erőfeszítést megtegyenek biztonságukért.

 

Háttér:

Az egészségügyi szektor magas kockázatú terület mivel a nem kívánatos események – melyek inkább a kezelés, mint a megbetegedés következményei- halálhoz vezethetnek, komoly károkat, komplikációt és a beteg szenvedését okozhatják. Habár sok kórház és egészségügyi ellátó tett intézkedéseket a betegbiztonság elérésére, az egészségügyi szektor még mindig lemaradásban van más iparágak és szolgáltatások mögött, melyek bevezették a módszeres (szisztematikus) biztonsági eljárásokat.

Világszerte számos vizsgálat kihangsúlyozta annak szükségességét, hogy a nem kívánatos események száma csökkenjen az egészségügyi szektorban. Jelenlegi adatok azt mutatják, hogy minden megelőzhető nem kívánatos eseménynek több mint fele orvosi hiba következménye.

Éppen ezért olyan eszközöket kell bevezetni, melyek a nem kívánatos események és következményeik csökkentését célozzák meg. Az egészségügyi szektort olyan módon kellene kialakítani, hogy a hibák és a nem kívánatos események megelőzhetőek, kimutathatóak, és megfékezhetőek legyenek annak érdekében, hogy elkerülhessük a komoly hibákat és erősíthessük a biztonsági eljárásokkal való együttműködést.

Ezen a területen számos intézmény által elvégzett munka eredményeként és az összegyűjtött bizonyítékok alapján mostanra világossá vált, hogy első lépésben a betegbiztonság kultúrájának kiépítésére van szükséges az egész egészségügyi rendszerben. A kockázati menedzsmentet, mint rutin eszközt kell bevezetni a teljes egészségügyi szektor működési folyamataiban. A kockázati menedzsment előfeltétele a nyílt és bizakodó munkakörnyezet, olyan légkörben, amely a majdnem hibákból és nem kívánatos eseményekből való tanulásra összpontosít, és nem a „vádaskodásra és megszégyenítésre” és az ezt követő büntetésre helyezi a hangsúlyt.

Az egészségügyi szektor által előidézett betegkárok nehéz terhet rónak a társadalomra. Következésképpen, ha a betegbiztonságba invesztálunk, csökkenhetnek a kiadások, továbbá a betegek számára is nyilvánvaló előnyökkel jár a befektetés.

A betegbiztonságra összpontosítva a nem kívánatos eseményeknek kitett betegek kezelésében megtakarítás és a pénzügyi források következetes, fejlett használata érhető el. További megtakarítással számolhatunk a panaszok és kompenzációs kérvények miatti adminisztrációs költségekben, és ami a legfontosabb, a betegbiztonság hozzájárul az életminőség növekedéséhez. Ennek elérése érdekében a betegbiztonság jelentős mértékű fejlesztése többféleképpen is megvalósítható.

A konferencia - a fentiek fényében- ajánlja, hogy a „Betegbiztonság” fokozottan kiemelt helyet kapjon az EU politika napirendjében.

 

A konferencia az EU intézményeinek javasolja:

  • Egy EU fórum létrehozását a releváns érintettek részvételével, hogy megvitassák a betegbiztonságra vonatkozó európai és nemzeti tennivalókat.
  • Dolgozzanak együtt szövetségben a WHO Alliance -szel, hogy a betegbiztonság kérdéseiben közös egyetértésre jussanak, és hozzanak létre egy „EU megoldás bankot” a „legjobb gyakorlat” példáival és standardjaival.
  • Teremtsék meg a nemzeti kezdeményezéseket támogató mechanizmusok lehetőségét a betegbiztonsági projekteket illetően - elismerve, hogy a betegbiztonság az Egészség- és Fogyasztóvédelem Főigazgatósága (DG Health and Consumer Protection) programjában szerepel.
  • Biztosítsák, hogy az EU rendeleteket az orvosi termékek (goods) és kapcsolódó szolgáltatások tekintetében a betegbiztonságot szem előtt tartva hozzák.
  • Támogassák az orvosi technológia teljesítésére és biztonságára irányuló nemzetközi standardok fejlesztését.
  • Biztosítsák, hogy az EU szabályozási keret a beteg legfőbb érdekében védje a betegnyilvántartások (rekordok) személyes jellegét és bizalmasságát, ugyanakkor ezzel egyidejűleg tegyék az egészségügyi szakemberek számára könnyen elérhetővé a releváns beteginformációkat.

 

A konferencia a nemzeti hatóságok számára ajánlja:

  • Gondoskodjanak arról, hogy a betegek teljes körűen és szabadon juthassanak hozzá személyes egészségügyi információkhoz, egyidejűleg biztosítsák az adatok pontosságát, és hogy a betegek teljes körűen tájékoztatva legyenek kezelésük módjáról. Az „informált beteg” köztudottan jobb helyzetben van a saját egészségének megőrzését illetően.
  • Fontolják meg a nem kívánatos események és majdnem hibák nemzeti önkéntes titkos jelentésrendszerének előnyeit.
  • Tegyenek annak érdekében, hogy bevezetésre kerüljön a kockázati menedzsment rutin, például az egészségügyi szektorban a minőségellenőrzési rendszer részeként az irányelvek és mutatók fejlesztése révén.
  • Optimalizálják az új technológiák használatát, például az elektronikus betegnyilvántartás (rekordok) bevezetésével. Ezek a nyilvántartások (rekordok) a személyes orvosi profilt tartalmaznák, továbbá olyan döntést támogató programokat, melyek az egészségügyi szakemberek számára rálátást biztosítanának az orvosi hibák csökkenésére és az együttműködés mértékének növekedésére.
  • Hozzanak létre nemzeti fórumot (fora) a releváns érintettek részvételével, hogy megvitassák a betegbiztonságot és a nemzeti tennivalókat.
  • Biztosítsák az egészségügyi szakmák munkakörülményeit, és hogy a „(munkaerő) toborzás és megtartás / visszatartás” a betegbiztonsággal kapcsolódjon össze.
  • Használják ki és támogassák az orvosi berendezések, eszközök és készülékek gyártói által nyújtott felhasználói kiképzéseket, biztosítva ezzel az új orvosi technológiák és sebészeti technikák biztonságos használatát.
  • Vegyék bele a betegbiztonságot integrált módszerekkel és eljárásokkal összekötve az egészségügyi szakemberek képzési standardjai közé, melyek a folyamatos tanulás és továbbképzés kultúrájába ágyazódjanak.
  • Biztosítsák, hogy a nemzeti szabályozási keretek a beteg legfőbb érdekében védjék a betegnyilvántartások (rekordok) személyes jellegét és bizalmasságát, ugyanakkor ezzel egyidejűleg tegyék az egészségügyi szakemberek számára könnyen elérhetővé a releváns beteginformációkat.
  • Teremtsenek olyan légkört, amely a majdnem hibákból és nem kívánatos eseményekből való tanulásra összpontosít, és nem „vádaskodásra és megszégyenítésre”, illetve ezt követő büntetésre helyezi a hangsúlyt.

 


A konferencia az egészségügyi szolgáltatók számára ajánlja:

  • Könnyítsék meg az együttműködő (kollaboratív) ellátás terén az egészségügyi szakemberek és egészségügyi szolgáltatók közeledését, növelve ezzel a betegbiztonságot.
  • A munkahelyi projektek a betegbiztonságra összpontosítva valósuljanak meg, és teremtsenek olyan nyitott légkört, amely a hibákkal és mulasztásokkal hatékonyabban foglalkozik.
  • Kezdeményezzék az együttműködést a betegek, illetve hozzátartozóik és az egészségügyi szakemberek között, azért hogy a betegek, illetve hozzátartozóik tudjanak a majdnem hibákról és a nem kívánatos eseményekről.

 

 


A betegbiztonsággal kapcsolatos általános fogalmak jegyzéke

 

Adagolási tévedés (administration error)

Bármilyen tévedés, mulasztás, vagy téves utasítás a gyógyszer-adagolásban, ha azt az ápolónő, maga a beteg, vagy egy gondozó végzi.

 

Baleset (accident)

Nem tervezett, nem kívánatos, váratlan esemény, általában káros következményekkel (Senders 1994)

 

Betegbiztonság (patient safety)

Mentesség a véletlenszerű károsodástól a gyógykezelés folyamán; (javaslat: a gyógykezelés során nem történik véletlenszerű, nem várt egészségkárosodás) a gyógykezelés következtében kialakuló nem kívánt hatások elkerülését, megelőzését vagy korrigálását célzó tevékenységek (Kohn 2000, AHA&HRET&SMP 2002).

A betegeket érintő rizikók és események meghatározása, analízise és kezelése, annak érdekében, hogy az ellátás biztonságosabb legyen, és csökkenjen a páciensek károsodása (Aspden, NPSA 2004)

Biztonság: a minőség alapvető területe, amely a „véletlenszerű károsodás”-tól való mentességre vonatkozik. Ez a meghatározás a beteg felől közelíti a problémát. (Kohn 2002)

 

Bizonyítékon alapuló irányelvek (evidence-based guidelines)

Az elérhető tudományos bizonyítékokkal alátámasztott, szisztematikusan kifejlesztett döntési ajánlások sorozata, adott betegségcsoport különböző ellátási módozatainak meghatározása, melynek célja, hogy javítsa az egészségügyi ellátás minőségét, hatékonyágát, eredményességét, valamint segítse az orvost és a beteget a legmegfelelőbb ellátás kiválasztásában.

 

Biztonság kultúrája (culture of safety)

Az egyéni és szervezeti magatartás azonos elveken és értékeken alapuló olyan integrált formája, amely folyamatosan arra törekszik, hogy a betegek egészségügyi ellátásból eredő károsodását minimalizálja (Aspden 2004)

 

Emberi tényezők (human factors)

Az emberek közötti kapcsolatoknak, az eszközöknek, amelyeket használnak, a környezetnek, amelyben élnek és dolgoznak, és a hatékony emberközpontú folyamatok kialakításának a tanulmányozása annak érdekében, hogy a megbízhatóságot és a biztonságot fokozzuk. (RFM Wade, 2002)

 

Gyógyszerelési biztonság (medication safety)

Mentesség a véletlenszerű károsodástól a gyógyszerelés folyamán; a gyógyszerelés következtében kialakuló nem kívánt hatások elkerülését, megelőzését vagy korrigálását célzó tevékenységek (AHA&HRET&SMP 2002)

 

Gyógyszerelési tévedés, hiba (medication error)

Minden olyan megelőzhető esemény, amely nem megfelelő gyógyszereléshez, vagy a beteg gyógyszer következtében károsodásához vezet ill. vezethet, amikor az ellenőrzés az egészségügyi ellátó, a beteg, vagy a fogyasztó kezében van. Ilyen események kapcsolódhatnak a szakmai tevékenységhez, a gyártáshoz, folyamatokhoz és rendszerekhez - beleértve a gyógyszerelés elrendelését - kommunikációhoz, címkékhez, csomagoláshoz és elnevezéshez, összetételhez, terjesztéshez, képzéshez, monitorozáshoz és alkalmazáshoz (NCC MERP 1998)

 


Hanyagság (negligence)

Az ellátás, illetve a felvilágosítás nem felel meg egy olyan ellátási szintnek, standardnak, amelyet az adott betegnek egy - a problémában képzett - átlagos gyakorló orvostól kapnia kellene. (AHA&HRET&SMP 2002)

 

Hiba (megítélési) (mistake)

Hiányosság, vagy hiba a célmeghatározás megítélésének és/vagy a következtetések folyamatában, vagy azoknak az eszközöknek a meghatározásában, amelyekkel a cél elérhető, függetlenül attól hogy az ezzel a döntéshozatallal összefüggő cselekvések tervszerűek voltak-e, vagy sem (Reason 1990). A hibák lehetnek szabály alapú tévedések, amelyek akkor jönnek létre, ha rossz szabályt választottak, vagy tudás alapú tévedések, amelyek a probléma hiányos ismerete, vagy nem megfelelő értelmezése következtében jönnek létre (Leape, 1994)

 

Iatrogen (iatrogenic)

1.              A beteg minden olyan nem kívánt állapota, amely orvos, vagy egészségügyi dolgozó által alkalmazott kezelés következtében lép fel.

2.              Betegség, vagy sérülés jellemzője, amely az ellátás folyamán valamilyen eljárás, terápia, vagy más elem hatására jön létre.

 

Jelentés (reporting)

Betegbiztonsági rendszerek, amelyekben bizonyos nem kívánt hatások jelentését önkéntesen/kötelezően végzik. (Aspden, 2004)

 

Károsodás (harm)

A fizikai, érzelmi vagy pszichés működés, vagy a testi felépítés átmeneti, vagy tartós megrongálódása, valamint/vagy fájdalom, amely beavatkozásból ered (NCC MERP, 1998)

 

Kockázatértékelés (risk assessment)

Folyamat, amely segíti a szervezetet abban, hogy megértse a külső és belső eredetű rizikók tartományát, a legyőzésükre való képesség szintjét, az előfordulásuk valószínűségét és a lehetséges hatásukat. Összetett fogalom, amely tartalmazza a rizikók mennyiségi meghatározását és a megfontolásokat, a rizikók és az előnyök közötti egyensúly felmérését és kiegyenlítését, valamint mindezeknek a megbecsülését például a költségek szempontjából.

 

Kockázat-menedzsment (risk management)

Klinikai és adminisztratív tevékenységek, amelyek a betegek, a személyzet és a látogatók károsodásához, valamint a szervezet veszteségéhez vezető rizikók azonosítását, értékelését és csökkentését célozzák. (JCAHO 2002)

Rizikók azonosítása, meghatározása, analizálása, megértése és a velük kapcsolatos cselekvések annak érdekében, hogy optimális egyensúly legyen elérhető a rizikók és az „előnyök és költségek” között (NPSA 2004)

 

Lehetséges tévedés/hiba (potential error)

Olyan körülmények, vagy események, amelyek tévedést/hibát képesek okozni

 

Nagy óvatosságot igénylő (esetleg nagy kockázatú) gyógyszerelés (high-alert medication)

Olyan gyógyszerek, amelyeknél nagy a rizikója annak, hogy téves alkalmazás esetén a betegnek jelentős károsodást okoznak. Nem biztos, hogy a hibák ezekkel a szerekkel általánosak, de már egy tévedés eredménye is nagyon súlyos következményekkel jár az adott beteg számára (Cohen 1999, ISMP 2003)

 


Nem kívánt gyógyszerterápiás esemény (adverse drug event)

Gyógyszeres kezelés következtében fellépő esemény, akár megfelelő, akár nem kielégítő, vagy nem optimális volt a terápia. A fogalomba tartozik a szokványos adagolás mellett fellépő nem kívánt hatás éppúgy, mint amikor az adagolási tévedés következménye.

 

Nem kívánt gyógyszerhatás (adverse drug reaction)

Olyan válasz a szer adagolására, amely káros és nem kívánt, és amely olyan adagolásnál fordul elő, amelyet általánosan használnak betegségek megelőzésére, megállapítására és kezelésére, vagy fiziológiás funkciók megváltoztatására. (WHO Technical Report no 498 – 1972)

 

Nem kívánt esemény (adverse event)

Olyan ártalom, amelyet inkább az egészségügyi beavatkozás, mint maga a betegség okoz mely beavatkozásból, vagy annak elmaradásából ered. (Michel 2004)

 

Nem megelőzhető nem kívánt gyógyszeres kezelési események (unprevetable adverse drug events)             

Nem kívánt esemény, amely olyan szövődmény következménye, amely a tudomány jelenlegi állása mellet nem megelőzhető (QulC 2000)

Nem kívánt gyógyszerelési esemény, amely nem tévedésből ered, és a gyógyszerrel járó olyan veszélyt képvisel, amely a tudomány jelenlegi állása mellet nem megelőzhető (Otero és Dominguez-Gil 2000)

 

Nem-törődömség (recklessness)

Az egyén cselekedete nyilvánvaló rizikóval jár, de amikor cselekszik, nem törődik ilyen rizikó lehetőségével, vagy felismerve azt, változatlanul folytatja a cselekvést (NPSA 2004).

 

Nosocomiális (nosocomial)

Egészségügyi ellátó intézményre vonatkozó, vagy onnan származó. (ACSQHC)

 

Megelőzhető nem kívánt esemény (preventable adverse event)

Megelőzhető nem kívánt esemény olyan nem szándékolt esemény, amely nem történt volna meg, ha a beteg megkapta volna az általános standardoknak és az aktuális ismereteknek megfelelő kezelést. (Michel 2004)

 

Mulasztásos hiba (error of omission)

Olyan hiba, amelyik valamilyen cselekvés elmulasztása következtében jön létre (JCAHO, 2002)

 

Ok (cause)

Olyan előzmény (tényező), amely hozzájárul egy esemény, hatás, eredmény, vagy kimenetel létrejöttéhez. Az ok lehet közeli, azaz közvetlenül előzi meg a kimenetelt, például egy cselekvés. De lehet távoli is, mint pl. egy cselekvést meghatározó strukturális tényező, amely a cselekvésen keresztül hat az eredményre. Az eredményeknek sohasem csak egy oka van. (Wade 2002)

 

Rejtett hiba, állapot (latent error, conditions)

Rejtett hibák: A tervezésben, szervezésben, fenntartásban lévő hibák, amelyek működési zavarokhoz vezetnek. Hosszú ideig „alvó állapotban” lehetnek a rendszerben (Kohn, 2000). Nem kívánt események mélyen fekvő okai.

Rejtett állapotok: A tervezők, folyamat-építők, felső vezetők döntéseiből erednek. Hosszú ideig „alvó állapotban” lehetnek a rendszerben mielőtt aktív hibával és helyi kiváltó körülménnyel összegeződve baleset lehetőségét képeznék. A rejtett hibákkal ellentétben a rejtett állapotokat fel lehet ismerni és orvosolni lehet, mielőtt egy nem kívánt esemény bekövetkezne. Ennek megértése proaktív, és nem reaktív rizikó-menedzsmenthez vezet. (Reason 2000)

 

„Riasztó” esemény (sentinel event)

Váratlan esemény, amely lehet halál, vagy súlyos testi illetve pszichés károsodás, vagy ezek rizikója. Súlyos károsodás például a végtag elvesztése, vagy funkció-kiesése. Az „ezek rizikója” kifejezés olyan változatos folyamatokat takar, amelyek visszatérő megjelenése súlyos nem kívánatos következmények jelentős veszélyével jár. Mindezeket az eseményeket azért hívják „riasztó esemény”-nek, mert az azonnali beavatkozás, reagálás szükségességét jelzik. (JCAHO 2002)

 

Szabályszegés (violation)

Az intézmény biztonságos működtetéshez szükségesnek vélt gyakorlattól való szándékos eltérés egy veszély lehetőségét hordozó rendszerben. (Reason 1990)

 

Számítógépes hátterű előírás, betegellátás (computer prescribing, computer physician order entry (CPOE)

Olyan klinikai rendszerek, amelyek a gyógyszertárak, a laboratórium, a röntgen és a beteg-monitorozás adatait használják fel az orvosok és nővérek diagnosztikus és terápiás terveihez, felhívják a figyelmet a betegnél esetleg előforduló allergiákra vagy ellenjavallatokra, ezáltal lehetővé téve az elrendelések azonnali megváltoztatását még azelőtt, hogy azokat elektronikusan továbbították volna a tervezett beavatkozások célszerveihez (Aspden 2004)

 

Tévedés (error)

Annak meghiúsulása, hogy a tervezett cselekmény elérje kívánt eredményét - előre nem látható beavatkozás nélkül (Reason, 1997)

 

Téves eljárás (error of commission)             

Egy eljárás következtében létrejött hiba (JCAHO, 2002)

 

Vakmerőség (recklessness)

Az egyén tisztában van a rizikóval és tudatosan vállalja azt, (NPSA 2004).

 

 

 


Előtérben a betegbiztonság – törjük meg a csöndet!
Dr. Kulin László

 

Napjainkban –a világ minden részén- egyre nagyobb társadalmi, szakmai érdeklődés övezi azokat a folyamatokat, melyek az egészségügyi intézményekben történnek. A megkülönböztetett figyelem nem véletlen. Mértékadó szakmai körökből származó tanulmányok megállapították, hogy az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó megelőzhető halálozások vezető helyet foglalnak el bármely ország mortalitási statisztikáiban. Pedig a fatális kimenetelek csak a jéghegy csúcsát jelentik, jóval nagyobb számban fordulnak elő kevésbé súlyos egészségkárosodások, illetve olyan helyzetek, melyek kárt nem okoznak, de kockázatnak teszik ki az ellátást igénybe vevőket. Ha az egészségkárosodások gazdasági költségéhez hozzáadjuk az emberi tragédiákat, a probléma rögtön a társadalmi kihívások egyik legjelentősebb elemévé lép elő.

Sajnos a jelenlegi körülmények az egészségügyi dolgozókat nem a károsodások létrejöttében közreható hibák feltárására ösztönzik, hanem azok eltitkolására. A tagadást, mint védekező mechanizmust csak tovább erősítik azok a botránykrónikák, melyek az intézmény és az orvos hibás eljárását vélelmezik, s a későbbi bírói ítélettől függetlenül rontják az érintettek hírnevét.

Az egyes országokban zajló széles körű társadalmi, szakmai, politikai eszmecserék során igyekeznek megtalálni a továbblépés azon útjait, melyek jobb minőségű, biztonságosabb szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi rendszerek kialakításához vezetnek. Bár a sikerrel kecsegtető megoldások tekintetében még nincs teljes körű egyetértés, egy út bizonyosan járhatatlan: az, amely a probléma megoldásának kulcsát az egyéni felelősség misztifikálásában, a hiba elkövetésével meggyanúsított dolgozók megnevezésében, hibáztatásában, megszégyenítésében, stigmatizálásában, az elkövetett hibák tagadásában látja.

 

A károsodások gyakorisága – nemzetközi adatok

Az utóbbi évtizedekben az egészségügyi technológia drámai fejlődésének lehettünk a szemtanúi. Korábban gyógyíthatatlannak tűnő betegségek esetében most már rendelkezünk – többé vagy kevésbé – hatékony terápiás eszköztárral, és ezek az ellátások több ember számára elérhetők, mint bármikor korábban. Minden fejlődés ellenére azonban a megelőzhető károsodások elfogadhatatlanul nagy számban fordulnak elő az egészségügyi ellátás minden szintjén. A széles körben polgárjogot nyert terminológia alapján immár a hibák epidémiájáról, a hibák járványáról beszélhetünk.

Az Amerikai Egyesült Államokban 1999-ben drámai hatású kiadványban összegezték azokat az adatokat, melyek az egészségügyi ellátás során bekövetkező, a betegek által elszenvedett károsodások gyakoriságát vizsgálták (1). Megállapítást nyert, hogy a kórházi felvételre került betegek 2,9%-3,7%-a esetében fordultak elő ún. nem kívánt események (adverse events). Az ilyen káros események 6,6-13,6%-a vezetett halálhoz. A számok ismeretében az USA-ban évente 44.000-98.000 ember hal(hat) meg a kórházi ellátás során fellépő hibák, pontosabban a hibák velejárójaként kialakuló káresemények következtében.

Ezek az adatok csak meglehetősen nagyvonalú becslését adják a probléma kiterjedtségének, hiszen a kórházi (fekvőbeteg) ellátásban részesülő emberek csak egy szeletét jelentik a kockázatnak kitett populációnak. A járóbeteg ellátásban, az egészségügyi alapellátásban, a krónikus betegellátás keretében, stb. emberek további százezreit kezelik, mely tovább emeli a hibák következtében fellépő társadalmi károk mértékét.

Az elmúlt évek során több országban is mélyreható kutatási tevékenység folyt az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó károsodások mértékének meghatározására. A feltárt adatokat az alábbi táblázatban foglaljuk össze:

 

Tanulmány

Káresemények gyakorisága (100 kórházi felvételre, %)

Egyesült Államok (New Yorkállam) (Harvard Medical Practice Study) (2,3)

3,7

Egyesült Államok (Utah-Colorado Study) (5)

3,2

Ausztrália (Quality in Australian Health Care Study) (6)

16,6

Nagy Britannia (4)

11,7

Új-Zéland (7,8)

12,9

Kanada (9)

7,5

Dánia (10)

9,0

1. táblázat az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó káresemények gyakorisága az egyes tanulmányokban

 

 

1. ábra az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó káresemények gyakorisága az egyes tanulmányokban

 

Károsodások gyakorisága - hazai becslés

Ismereteink szerint nem létezik olyan Magyarországra vonatkozó megalapozott kutatás, mely az egészségügyi ellátás során bekövetkező káresemények gyakoriságát vizsgálta volna. Amennyiben becslést kívánunk adni a probléma nagyságrendjére vonatkozóan, úgy a nemzetközi adatokból kell, hogy kiinduljunk. Számításunk alapjául Brennan és munkatársainak publikációját (2) használjuk.

  1. Hivatkozott közlemény alapján 1984-ben a New York államban kórházból elbocsátott betegek körében 3,7%-ban fordultak elő káresemények.
  2. Ezen káros eseményeknek megoszlása – súlyosságuk szerint – az alábbi volt:

 

Károsodás foka

gyakoriság (%)

Minimális károsodás, 1 hónapnál rövidebb felépüléssel

56,8

Mérsékelt károsodás, felépülés 1-6 hónap

13,7

Mérsékelt károsodás, felépülés >6 hónap

2,8

Állandósult károsodás, <50% rokkantság

3,9

Állandósult károsodás, >50% rokkantság

2,6

Halál

13,6

Nem megítélhető

6,6

Összesen:

100

 

  1. Az egyes károsodások esetében hanyagság, gondatlanság, az alábbi mértékben érhető tetten:

 

Károsodás foka

hanyagság, gondatlanság (%)

Minimális károsodás, 1 hónapnál rövidebb felépüléssel

22,2

Mérsékelt károsodás, felépülés 1-6 hónap

24,4

Mérsékelt károsodás, felépülés >6 hónap

29,6

Állandósult károsodás, <50% rokkantság

22,8

Állandósult károsodás, >50% rokkantság

34,4

Halál

51,3

Nem megítélhető

30,7

 

  1. A magyar fekvőbeteg ellátó intézetekben 2002-ben 2,6 millió esetet láttak el (11). Amennyiben feltételezzük, hogy hazánkban is az esetek 3,7%-ban jön létre károsodás, úgy évente 96 200 káreseménnyel számolhatunk. Ezen károsodások 13,6%-a végződik halállal (13 083 eset), mely halálozások 51,3%-a (6711 eset) hanyagságra, nem megfelelő színvonalú ellátásra vezethető vissza. Becslésünk szerint tehát évente, a magyar fekvőbeteg ellátó intézetekben akár 6700 olyan halálozás is előfordulhat, melyet a nem megfelelő színvonalú ellátás okoz.

 

USA 

Magyarország

Káresemények gyakorisága a kórházi felvételek százalékában (%) – „A

Haláloskáresemények gyakorisága az összes káresemény százalékában (%) – „B

Gondatlanság okozta haláloskáresemények gyakorisága az összes halálos káresemény százalékában (%) – „C

Gondatlanság okozta haláloskáresemények száma a magyarkórházakban

(2,6 millió x A x Bx C)

3,70%

13,60%

51,30%

6712

 

 

A becslés korlátai:

 

  1. A publikáció adatai az 1984-es esztendőre vonatkoznak és az Amerikai Egyesült Államokból származnak. Az eltelt több, mint 20 esztendő során az egészségügyi ellátórendszerekben történt változások módosíthatják a becslés eredményét mind az Egyesült Államok, mind Magyarország esetében.
  2. Számításunk során – kimondatlanul – azzal a feltételezéssel éltünk, hogy az Amerikai Egyesült Államok egészségügyi rendszere – a betegbiztonság szempontjából – ugyanolyan színvonalú ellátást nyújt, mint hazánk egészségügyi rendszere. Amennyiben Magyarországon biztonságosabb az ellátás, úgy alacsonyabb, ha kevésbé biztonságos, akkor a korábban számítottnál magasabb az elhunytak száma.
  3. Az amerikai adatok, és az abból levezetett magyar értékek csak az (akut) kórházi ellátás során bekövetkező halálesetekre vonatkoznak. Az egészségügy azonban nem csak kórházakból épül fel. Emberek (száz)ezreit kezelik a szakrendelőkben, a háziorvosi-, fogorvosi praxisokban, ápolási-gondozási otthonokban, stb., mely még tovább növeli a hibák következtében fellépő társadalmi károk mértékét.

 

Nemzetközi példák

 

USA 

A tudományos közösség által feltárt drámai információk nem maradtak visszhang nélkül. Az Amerikai Egyesült Államok korábbi elnöke, Bill Clinton utasította az Minőségügyi Tárcaközi Koordináló Munkacsoportot (Quality Interagency Coordination Task Force), hogy tegyen ajánlásokat a betegek védelme, a biztonság növelése érdekében. A javaslat – többek között - Nemzeti Betegbiztonsági Központ kialakítását, a károsodások jelentésére szolgáló rendszerek létrehozását, intézményi betegbiztonsági programok alkalmazását stb. szorgalmazta. A betegbiztonság kérdésköre több alkalommal törvényi szinten is szabályozásra került. Bush elnök aláírta 2005 júniusában A betegbiztonság és minőség növeléséről szóló törvényt, mely védelmet kíván nyújtani azon orvosok számára, akik feltárják a betegekkel szemben elkövetett hibákat és részt vesznek egy nemzeti hibajelentő rendszerben.

2005 végén Clinton - korábbi - elnök úr felesége, Hillary nyújtott be javaslatot Az orvosi hibák feltárásáról és kárpótlásáról címmel, mely kiegészítője a korábban Bush elnök által aláírtnak. A törvény szövege értelmében a jogszabály célja a biztonsági kultúra előmozdítása a kórházakban, rendelőintézetekben, egyéb egészségügyi intézményekben egy nemzeti program (MEDiC) kialakítása révén. A törvény létre kívánja hozni az Egészségügyi és Betegbiztonsági Hivatalt, melynek feladata a nemzeti betegbiztonsági adatbázis felügyelete illetve a MEDiC program végrehajtása. A program főbb célkitűzései:

  1. Az egészségügyi ellátás minőségének javítása a betegek és az egészségügyi szolgáltatók közötti nyílt kommunikáció bátorítása révén, mely az orvosi hibákra és egyéb, a betegek biztonságát érintő eseményekre vonatkozik
  2. A megelőzhető orvosi hibák gyakoriságának csökkentése
  3. Annak biztosítása, hogy a betegek hozzáférnek az orvosi hibák, hanyagság, gondatlanság következtében fellépő károsodások igazságos kártérítéséhez
  4. Az orvosi felelősség-biztosítás költségeinek csökkentése

 

Németország

 

Németországban megalapították a Betegbiztonság Akciószövetséget (Aktionsbündnis Patientensicherheit, 12), melyet működésének első három évében a német kormány támogat. 2005 nyarán már három alkalommal tartottak munkamegbeszélést:

                  Rossz oldalon történt sebészeti beavatkozások (wrong site surgery)

                  Gyógyszerelési hibák (két kongresszus)

Kétség kívül, az egészségügyi beavatkozások döntő többsége a fekvőbeteg-ellátó intézetekben, a kórházakban történik. Ugyanakkor emberek százezreit, millióit kezelhetik az egészségügyi alapellátásban: a háziorvosi, fogorvosi rendelőkben, foglalkozás-egészségügyi szolgálatoknál. Az egészségügyi alapellátás hangsúlyos jellegére való tekintettel Németországban külön hibajelentő rendszer áll az ottani háziorvosok rendelkezésére, melyben anonimitásuk teljes megőrzése mellett szolgáltathatnak információt az általuk észlelt hibákról.

 


WHO

 

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation, WHO) életre hívta a Világszövetség a Betegbiztonságért (13) kezdeményezést (World Alliance for Patient Safety), melynek elsődleges célkitűzése, hogy az elmúlt években napvilágot látott tudományos ismeretekre alapozva a szervezet minden tagállamában elősegítse a biztonságos egészségügyi ellátás kialakítását. A Világszövetség tevékenységének fő eleme a Globális Betegbiztonsági Kihívás (Global Patient Safety Challange), mely azonosítja az egészségügyi ellátást igénybe vevők számára legnagyobb kockázattal bíró területeket.

 

Európai Unió

 

Az Európai Unió az ún. luxemburgi nyilatkozatban (14) deklarálta elkötelezettségét a betegbiztonság megvalósítása mellett (részletek):

A magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés alapvető emberi jog, melyet elismer és értékel az Európai Unió, annak intézményei, valamint Európa állampolgárai. Ennek megfelelően a betegek joggal várják el, minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátások igénybevevőiként biztonságukat garantálják.

Az egészségügyi ellátás nagy kockázattal járó tevékenység, hiszen felesleges szenvedést, károsodást, akár halált is okozhat. Bár számos egészségügyi intézmény komoly erőfeszítéseket tett a betegbiztonság fokozása érdekében, az egészségügyi szektor jelentősen le van maradva a többi iparághoz képest a biztonságot szolgáló intézkedések alkalmazása terén.

Számos nemzetközi vizsgálata igazolta a szükségszerűségét az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó káresemények csökkentésének, melynek megvalósításához meg kell teremteni a szükséges eszközöket.

Az Európai Unió javaslatai:

    1. ki kell alakítani azt az európai fórumot, ahol az érintettek részvételével meg lehet vitatni az európai és nemzeti szintű akcióprogramokat.
    2. együtt kell működni az Egészségügyi Világszervezet Világszövetség a Betegbiztonságért kezdeményezésével, gyűjteni kell a „legjobb európai példákat”.
    3. az egészségügyi szolgáltatásokra, az ellátás során használt eszközökre vonatkozó szabályozást a betegbiztonság figyelembe vételével kell megalkotni.
    4. standardokat kell kialakítani az egészségügyi technológia biztonságosságára.
    5. biztosítani kell az egészségügyi személyzet képzését, hogy az új technológiákat biztonságosan tudják alkalmazni.
    6. a kockázatmenedzsment keretében további lépéseket kell tenni az irányelvek kifejlesztése és alkalmazása irányában.
    7. új, innovatív megoldások optimális alkalmazásával ki kell alakítani az elektronikus betegkartont, az elektronikus döntéstámogató rendszereket.
    8. a betegbiztonság be kell épüljön az egészségügyi személyzet képzésébe, mindez olyan szervezeti kultúrába ágyazva, mely a folyamatos tanulást helyezi előtérbe.
    9. stb.”

 

A leírtak ismeretében nem meglepő, ha kijelentjük: a biztonságos egészségügyi ellátás egyre nagyobb teret nyer a világ számos részén az ellátás minden területén. Magyarország számára is meghatározó jelentőségű, hogy az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó megelőzhető károsodások minél nagyobb mértékben csökkenjenek, hiszen a károsodások csökkentésével a korábban feleslegesen felhasznált erőforrások hozzáférhetővé válnak a gyógyítás más területei számára, javul a beruházás hatékonysága az emberi tőkébe, erősödik a társadalmi kohézió.

A betegbiztonság növekedése az ellátást nyújtók számára is jelentős haszonnal járhat. A színvonalasabb ellátás növeli mind az egészségügyi személyzet, mind betegeik elégedettségét. Az őszinte, „fair” kommunikáció elősegíti a hibák tisztességes feltárását, enyhítve ezáltal az érintettek frusztrációját. Ugyanakkor a károsodások számának csökkenése kedvező anyagi következményekkel is járhat, hiszen csökkenhetnek a biztosítási díjak, a perekben megítélt kártérítési összegek.

 

Törjük meg a csöndet!

 

Irodalomjegyzék

  1. Kohn LT, Corrigan JM, Donaldson MS: To err is human. Building a safer health system. Institute of Medicine, National Academy Press. Washington. 2001: 26-40.
  2. Brennan TA, Leape LL, Laird N et al. Incidence of adverse events and negligence in hospitalised patients: results of the Harvard Medical Practice Study. New England Journal of Medicine, 1991, 324 (6):370-7.
  3. Leape LL, Brennan TA, Laird N et al. The nature of adverse events in hospitalized patients. Results of the Harvard Medical Practice Study II. New England Journal of Medicine. 1991; 324 (6):377-84.
  4. Vincent C, Neale G, Woloshynowych M. Adverse events in British hospitals: preliminary retrospective record review. British Medical Journal. 2001; 322:517-9.
  5. Gawande AA, Thomas EJ, Zinner MJ, et al. The incidence and nature of surgical adverse events in Colorado and Utah in 1992. Surgery. 1999; 126 (1):66-75.
  6. Wilson RM, Runciman WB, Gibberd RW et al. The Quality in Australian Health Care Study. Medical Journal of Australia. 1995; 163:458-71.
  7. Davis P, Lay-Yee R, Briant R et al. Adverse events in New Zealand public hospitals I: occurrence and impact. New Zealand Medical Journal. 2002; 115 (1167):U271.
  8. Davis P, Lay-Yee R, Briant R et al. Adverse events in New Zealand public hospitals II: occurrence and impact. New Zealand Medical Journal. 2003; 116 (1183):U624.
  9. Baker GR, Norton PG, Flintolf V, et al. The Canadian Adverse events Study: the incidence of adverse events among hospital patients in Canada. Canadian Medical Association Journal, 2004; 179 (11):1678 - 1686.
  10. Schioler T, Lipczak H, Pedersen BL, et al.: Incidence of adverse events in hospitals. A retrospective study of medical records. Ugeskr Laeger.2001; 163 (39):5370-8
  11. Paksy András: A fekvőbeteg- és a járóbeteg-szakellátás morbiditási adatainak felhasználási lehetősége a lakosság egészségi állapotának vizsgálatában. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. 2003; 5-12.

 

  1. Akciószövetség a Betegbiztonságért. http://www.aktionsbuendnis-patientensicherheit.de/index.html
  2. Világszövetség a Betegbiztonságért, Egészségügyi Világszervezet. http://www.who.int/patientsafety/en/
  3. A Luxemburgi Nyilatkozat, Európai Unió:
    http://ec.europa.eu/health/ph_overview/Documents/ev_20050405_rd01_en.pdf

 

 


A betegek biztonsága, elkerülhetők-e a hibák?
Egészségügyi Minisztérium (előadás anyag 2005.)

 

Orvosi műhibák

(helytelen kezelés, nem kívánt események)

      USA-ban évi                                           100 ezer

      Egyesült Királyságban               45 ezer

      Németországban                             30 ezer

      Magyarországon                            3-6 ezer (becsült adat)ember hal meg évente

 

KIEGÉSZÍTÉS

A nemzetközi adatok szerint az egészségügyi ellátás káros eseményei vezető halál oknak számítanak. Többen vesztik életüket téves gyógyszeradagolás következtében, mint munkahelyi balesetben. Többen halnak meg orvosi hiba következtében, mint közlekedési balesetben, mellrákban, AIDS-ben.

Magyarországon eddig e kérdéskörben pontos adatok nem állnak rendelkezésre.

 

Európai Bizottság és Tanács támogatása

  • Egységes színvonalú szolgáltatások
  • Egyenlő hozzáférés lehetősége
  • Finanszírozhatóság
  • Jó minőség

 

KIEGÉSZÍTÉS

Az Európai Bizottság és a Tanács az egészségügyi ellátás megoldására felállított nemzeti stratégiák támogatásáról szóló dokumentuma értelmében, a III. évezred európai egészségügyi rendszereitől e kritériumok teljesítése elvárható.

 

 

Definíció: Káros események

Az egészségügyi ellátás során kialakuló olyan sérülések, károsodások, melyek elsődlegesen az elvégzett egészségügyi kezelésből fakadnak és nem a beteg már meglévő állapotából eredeztethetők.

* Kulin: Egészségügyi Gazdasági Szemle 2004.év 2. szám

 

KIEGÉSZÍTÉS

A káros esemény okozta hiba történhet a megvalósítani szándékozott cselekmény tervezési hibája során – ez a szándék hiba, vagy a cselekmény nem az eredeti szándéknak megfelelően valósul meg – ez a végrehajtási hiba. Pl.: gyógyszerallergiás mellékhatás

 

A leggyakoribb ellátási hibák:

  • Nozokomiális fertőzések
  • Téves diagnózis, téves terápia
  • Gyógyszerelési hiba
  • Technikai hiba

 

KIEGÉSZÍTÉS

A nozokomiális járványokra a konferencián hallunk külön előadást. A klinikai diagnózisok - a nemzetközi kórbonctani vizsgálatok szerint - az esetek 8,8-24,4%-ban tévesek. Gyógyszerelési hiba történhet a felírás és a gyógyszerbeadása során. Ez utóbbi kiküszöbölése a fekvőbeteg intézmények egyik legfontosabb, a betegek biztonságát szolgáló feladata. Technikai hibából eredő károsodás pl.: a betegek cseréje, műtéti eszközök testben való bentfelejtése.

 

 


Nemzetközi ajánlások a betegbiztonság területén

1.              Európai Betegek Kartája 2002.

2.              Luxemburgi deklaráció 2005.

 

KIEGÉSZÍTÉS

Európai Betegek Kartája: 14 betegjogot határoz meg, mint pl. hozzájutás, információ, beleegyezés, biztonság, panasz joga.(mellékletben)

Luxemburgi deklaráció: az Európai Bizottság javasolja az Európai Unió részére támogató mechanizmusok és közös standardok kialakítását a betegbiztonság területén. A nemzeti hatóságok számára ajánlja az adatgyűjtési rendszer kialakítását. A betegbiztonság legyen az ellátás része. (mellékletben)

 

Hazai szabályozás a betegbiztonság területén

      1997. évi CLIV. törvény

      betegek jogainak nevesítése

      ezeket érvényesítő jogintézmények

      1997. évi XLVII. törvény az adatvédelemről

      Egyéb jogszabályok

      60/2003. (X.20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatók szakmai minimumfeltételeiről (személyi, tárgyi)

      15/2005.(V.2.) EüM rendelet a szakfelügyeletről

      1/2005. miniszteri irányelv a betegazonosító rendszer működéséről

 

KIEGÉSZÍTÉS

A betegek jogai: az eü.-i ellátáshoz való jog, az emberi méltósághoz való jog, a kapcsolattartás joga, az intézmény elhagyásának joga, tájékoztatáshoz való jog, önrendelkezési jog, az ellátás visszautasításának joga, azeü.-i dokumentáció megismerésének joga, az orvosi titoktartáshoz való jog

Jogintézmények: betegjogi tájékoztató, betegjogi képviselő, kórházi etikai bizottság, intézményi panasz kivizsgálás, Közvetítő Tanács, felelősségbiztosítási egyeztetés, bírósági eljárás, etikai fegyelmi bizottságok, MOK Etikai Bizottság

 

KIEGÉSZÍTÉS

A minimumfeltételekről szóló rendelet a biztonságos betegellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket határozza meg. A betegellátás minőségének, a betegjogok betartásának ellenőrzése a szakfelügyeleti rendszer feladata.

A betegazonosító rendszer működéséről szóló irányelv a betegek cseréjét előzi meg.

 

A betegek biztonságát segítő programok

Irányelvek, protokollok bevezetése

Hibák, majdnem hibák gyűjtése, értékelése

Kockázati menedzserek alkalmazása

„Megelőzés, nem bűntetés” filozófiája

 

KIEGÉSZÍTÉS

1.              Az egységes ellátás biztosítéka és a tudományosan megalapozott döntések alapja.

2.              A betegbiztonság mértékének elemzéséhez, a bekövetkezett hibák, kockázatok súlyosságát, gyakoriságát, észlelhetőségét kívánjuk összegyűjteni önkéntes jelentési rendszerben.

3.             

Szólj hozzá

betegjogok betegbiztonság Egészségügyi Minisztérium betegedukáció Luxemburgi deklaráció Betegbiztonság az egészségügyben

A bejegyzés trackback címe:

https://epaciens.blog.hu/api/trackback/id/tr567449100

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.