2015. máj 07.

Angelo Merendino fotográfus dokumentálta gyönyörű feleségének harcát a mellrákkal

írta: Epaciens
Angelo Merendino fotográfus dokumentálta gyönyörű feleségének harcát a mellrákkal

Engedélyt kértem Angelo Merendinotól, hogy az ajánlóban használhassam az egyik általa készített képet, de sajnos nem adta meg, így egy szimbólumra cseréltem az ajánló képet. A szerzői jogok tiszteletben tartása kötelez erre.

A képekkel kapcsolatban, melyek gyönyörűek, eszembe jut Susan Sontag Érvelni a szépség mellett c. írásának részlete: "A széppel ellentétben, mely gyakran törékeny és mulandó, a képességünk arra, hogy a szép áthasson minket, meglepően jól bírja a megpróbáltatásokat, és fennmarad akkor is, ha a legbrutálisabb dolgok próbálják megzavarni. Ezt még a háború, s a biztos halál tudata sem képes kiirtani belőlünk."

Mivel Jeniferrel azonos a betegségem, a hivatásom pedig azonos Angelo Merendinoéval, ezért mélységesen megérintett az összes fotó, amit csak a sorozatból volt szerencsém látni. Érdemes rákeresni a google-be, hogy minél több képet láthassunk. Itt található Merendino oldala.

Jenifer sajnos belehalt a mellrákba.

A rákot vagy úgy tartják számon, mint biztosan halálos betegség, amelyből nem lehet meggyógyulni, vagy elidegenítik maguktól a betegséget, mintha ez csak másokkal fordulhatna elő. A mellrák egyike a jó prognózisú rákoknak, mivel gyakorlatilag a szervezeten kívül helyezkedik el, és nem létfontosságú szerv a hagyományos értelemben. A betegséggel sikeresen megküzdők is nagyon komoly lelki és testi megpróbáltatásokon esnek át, rettenetes árat fizetnek az életben maradásért. Akiknek az életben maradás mégsem sikerül, nem az ő hibájuk, nem is az orvosaiké: minden rák másképp viselkedik és minden emberi szervezet és lélek másként reagál a betegségre. A mellrák elleni küzdelemnél felmerül bennem, hogy, akik meghalnak, mintha elbénázták volna, mintha valamit nem csinálnának jól, pedig ez nagyon nem így van. Van, hogy mindent megtesz mindenki, és mégsem sikerül! Szeretném, ha nagyon sok szeretettel és együttérzéssel gondolnánk a Jeniferhez hasonló sorsú nőkre és férfiakra, minden nap, és azokra a rákos betegekre, akiknek nem "divatos" rákjuk van, hanem valami más. Akkor vagyunk bátrak, ha együtt merünk érezni velük, ha nem zárkózunk el a sorsukba való belegondolástól, ha a szemükbe merünk nézni, ha meg merjük fogni a kezüket, ha elfogadjuk, hogy ők nem földönkívüliek, nem mások, hanem a mi részeink, és mindegyikükkel egyek vagyunk. Ugyanúgy, ahogy engem is nagyon sokan segítettek nap mint nap, úgy, hogy a szeretteim és barátaim, az állataim megosztoztak és megosztoznak most is a fájdalmaiban, a félelmeiben, a kiborulásaimban.

Angelo képei gyönyörűek, őszinték, átitatja őket a szerelem és az együttérzés. Ajánlom mindenkinek szeretettel!

 

Szólj hozzá

ajánló Susan Sontag Angelo Merendino betegedukáció Érvelni a szépség mellett